Advances in molecular evaluation of myeloproliferative neoplasms

Genetic Profiling of Acute and Chronic Leukemia via Next-Generation Sequencing: Current Insights and Future Perspectives

Leukemia is a heterogeneous group of hematologic malignancies characterized by distinct genetic and molecular abnormalities. Advancements in genomic technologies have significantly transformed the diagnosis, prognosis, and treatment strategies for leukemia. Among these, next-generation sequencing (NGS) has emerged as a powerful tool, enabling high-resolution genomic profiling that surpasses conventional diagnostic approaches. By providing comprehensive insights into genetic mutations, clonal evolution, and resistance mechanisms, NGS has revolutionized precision medicine in leukemia management. Despite its transformative potential, the clinical integration of NGS presents challenges, including data interpretation complexities, standardization issues, and cost considerations. However, continuous advancements in sequencing platforms and bioinformatics pipelines are enhancing the reliability and accessibility of NGS in routine clinical practice. The expanding role of NGS in leukemia is paving the way for improved risk stratification, targeted therapies, and real-time disease monitoring, ultimately leading to better patient outcomes. This review highlights the impact of NGS on leukemia research and clinical applications, discussing its advantages over traditional diagnostic techniques, key sequencing approaches, and emerging challenges. As precision oncology continues to evolve, NGS is expected to play an increasingly central role in the diagnosis and management of leukemia, driving innovations in personalized medicine and therapeutic interventions.

[Somatic JAK2 gene mutation is an evolving risk factor in cardiovascular diseases]

A JAK-kináz működése egyes, sejtfelszíni receptorokhoz kötött jelátviteli útvonalak központi eleme (JAK/STAT útvonal), a fiziológiás sejtaktiváció közvetítője. Közvetítő hatása a myeloid eredetű sejtekben, elsősorban macrophagokban, neutrophil granulocytákban, illetve a thrombocytákban is szükséges a nem specifikus gyulladásos reakció elindításához. A jelátviteli útvonal kóros aktivációja a krónikus myeloproliferativ neoplasiákban az egyik leggyakoribb genetikai eltérés és a fokozott myelo- és thrombopoesis egyik jól ismert ’driver’ mechanizmusa. A myeloproliferativ neoplasiák diagnosztikájához a szerzett patogén JAK2-mutációk (elsősorban a V617F variáns) kimutatása is hozzátartozik. Ismertté vált ugyanakkor, hogy a génhiba – más, ritkább eltérések mellett – akár hosszú ideig fennállhat jelentős hematológiai eltérések nélkül. Ezt az állapotot klonális haemopoesisnek nevezik. A variáns JAK2 újabb megfigyelések szerint a myeloid eredetű sejtek funkciójára ebben a helyzetben is komoly aktiváló hatást fejthet ki, és meggyőző összefüggéseket mutattak ki a gyulladásos háttérrel rendelkező cardiovascularis szövődményekkel kapcsolatosan. A klonális JAK2-eltérés, valamint az ischaemiás szívbetegség, illetve a hasi aortaaneurysma kialakulása között is jelentős összefüggések mérhetők. Mára egyértelmű, hogy az atheromaképződés és a következményes coronariasclerosis kialakulása egy komplex thromboinflammatoricus folyamat következménye, és jelentős mértékben függ többek között a JAK2 mediálta szöveti macrophag–granulocyta interakcióktól. Közleményünkben a fokozott kockázat hátterében húzódó mechanizmusokat és a rendelkezésre álló legújabb ismereteket elemezzük. Orv Hetil. 2024; 165(23): 883–890.

Mesenchymal stromal cells in myeloid malignancies: Immunotherapeutic opportunities

Myeloid malignancies are clonal disorders of the progenitor cells or hematopoietic stem cells, including acute myeloid leukemia, myelodysplastic syndromes, myeloproliferative malignancies, and chronic myelomonocytic leukemia. Myeloid neoplastic cells affect the proliferation and differentiation of other hematopoietic lineages in the bone marrow and peripheral blood, leading to severe and life-threatening complications. Mesenchymal stromal cells (MSCs) residing in the bone marrow exert immunosuppressive functions by suppressing innate and adaptive immune systems, thus creating a supportive and tolerant microenvironment for myeloid malignancy progression. This review summarizes the significant features of MSCs in myeloid malignancies, including their role in regulating cell growth, cell death, and antineoplastic resistance, in addition to their immunosuppressive contributions. Understanding the implications of MSCs in myeloid malignancies could pave the path for potential use in immunotherapy.