[Transvenous lead extraction at the University of Szeged: 10-year experience]

Bevezetés: A cardialis implantálható elektromos eszközökhöz kapcsolódó egyes komplikációk időnként részleges vagy teljes rendszereltávolítást, azaz transzvénás elektróda extrakciót igényelnek. A beavatkozások komplexitására és kimenetelére vonatkozó megfigyelések nemzetközi regiszterekből származnak, a kezelt betegcsoportok jellemzői azonban jelentős eltéréseket mutatnak. Célkitűzés: Az intézetünkben 2012 óta szisztematikusan működő extrakciós program eredményeinek összefoglalása és nemzetközi adatokkal való összehasonlítása. Módszerek: Retrospektív módon elemeztük a 2012 és 2022 között extrakcióban részesült betegek klinikai jellemzőit, a beavatkozások indikációit, technikáit és kimenetelét, összevetve ezeket a legnagyobb átfogó európai regiszter (ELECTRa) adataival. Vizsgáltuk továbbá a sikerarányt a „lépcsőzetes eszközbevetés” különböző szintjein. Eredmények: A vizsgálatba 200 beteget (65 ± 14,3 év, 74,5% férfi) vontunk be. Az extrakció indikációja dominálóan infekció volt, melynek aránya jóval meghaladta az ELECTRa-ban közöltet (87,5% vs. 52,8%, p<0,001). Az elektródák implantációs ideje szintén magasabb tendenciát mutatott tanulmányunkban (7,8 ± 6,2 vs. 6,4 ± 5,4 év), továbbá a passzív fixációs elektródák száma is szignifikánsan nagyobbnak bizonyult (62,2% vs. 46,6%, p<0,001). Betegeink egyötöde előzőleg már átesett egy sikertelen extrakciós kísérleten. A beavatkozások alatt nagyobb arányban volt szükség „locking styletek” (81,9% vs. 71,1%, p<0,001) és aktív extrakciós hüvelyek (71,8% vs. 27,1%, p<0,001) használatára. Major komplikáció 4,5%-ban, beavatkozáshoz köthető halál 4 esetben (2%) fordult elő. Procedurális sikert 88,2%-ban értünk el, mely alacsonyabbnak bizonyult az ELECTRa-ban közölt 95,7%-hoz képest. A lépcsőzetes eszközbevetés vizsgálata során a kumulatív klinikai sikerarány 24,8% volt „locki-ng stylettel” végzett húzással, 74,2% a primer aktív hüvellyel, 91,3% magas szintű extrakciós technikákkal (módozatváltás, femoralis extrakció), valamint 96,6%-ban nem sürgősségi szívsebészeti extrakcióval. Megbeszélés és következtetés: A Szegedi Tudományegyetem Elektrofiziológiai Részlegén sikeres, korszerű technikákon alapuló elektróda extrakciós program épült fel az elmúlt 10 évben. A kezelt betegek rizikóstatusa, valamint a beavatkozások komplexitása jóval meghaladja a nemzetközi regiszterek ilyen irányú jellemzőit. Az optimális sikerarány érdekében elengedhetetlen a különböző extrakciós technikák elérhetősége és az azokban való jártasság, valamint az implantálócentrumokkal folytatott szoros oktatási és referálási együttműködés. Orv Hetil. 2023; 164(49): 1954–1964.

Effects of acute physical activity on executive functions requiring inhibition among children with attention-deficit hyperactivity disorder

Introduction

In recent years, physical activity as a potential intervention for attention-deficit hyperactivity disorder (ADHD) became into the focus of researchers, however the results are conflicting.

Objectives

Our aim was to investigate the effect of acute moderate physical activity on executive functions requiring inhibition.

Methods

The study included 50 treatment-naïve ADHD children, 50 medicated children with ADHD and 50 typically developing children, aged 6–12 years. To diagnose ADHD, we applied the Mini International Neuropsychiatric Interview for Children and Adolescents. To measure executive functions, the pediatric version of the Test of Attentional Performance (KiTAP) was used. Half of the children in each study group participated in a 20-minute, moderately intense exercise while watching a cartoon video. In the control intervention, the other half of the children from all three study groups watched the same cartoon video in a sitting position for 20 min.

Results

Regarding distractibility, flexibility and inhibition, physical activity had a significant positive effect on two of 10 parameters (number of total errors and errors when distractor was presented, both in the distractibility task) in the treatment-naïve ADHD group.

Conclusions

Our results suggest that moderate acute physical activity has some significant positive effects on certain executive function parameters among children with ADHD. Future studies should consider determining the optimal form, intensity, and duration of physical activity to become a potential adjunctive intervention for children diagnosed with ADHD.

Disclosure

No significant relationships.