Aortabillentyű-beültetés antifoszfolipid szindrómában

Esetismertetés

Egy 44 éves férfi betegnél endokarditisz talaján kialakult súlyos aortabillentyű-elégtelenség tett szükségessé szívsebészeti beavatkozást. A kevesebb mint egy év alatt bekövetkezett többszöri trombotikus esemény felvetette antifoszfolipid szindróma lehetőségét. A lupus antikoaguláns pozitivitás és az említett klinikai kép ezt igazolta.

Megbeszélés

Betegünk fiatal életkora és a biológiai műbillentyű korlátozott élettartama ellenére biológiai műbillentyű beültetése mellett döntöttünk. Választásunkat azzal indokoljuk, hogy tanulmányok bizonyítják antifoszfolipid szindrómás betegeknél a mechanikus műbillentyűvel összefüggésbe hozható thromboembolia viszonylag gyakori előfordulását. A műtétet szövődménymentesen elvégeztük, aktivált parciális thromboplastin idővel kontrollált Na-heparin korai adása mellett állítottuk be az orális antikoaguláns terápiát 3,0 INR célértékkel a műtét utáni ötödik napra. A műtét során eltávolított billentyűből korokozó nem tenyészett ki. A kórszövettani vizsgálat abakteriális endokarditiszt véleményezett, nem kizárva a korábbi fertőzést. Biológiai műbillentyű implantáció után három hónapig ajánlott aszpirin vagy K-vitamin antagonista adása, betegünk esetében viszont élethosszig tartó antikoaguláns kezelés szükséges, tekintettel rendszerbetegségére.

Következtetés

Halmozódó tromboembóliás események kapcsán gondolni kell antifoszfolipid szindrómára, mely igazolása adott esetben meghatározhatja a választható műbillentyű fajtáját. Az ajánlások legtöbbször csak általánosságban fedik le a ritka társbetegségeket, ezért a kapcsolódó szakirodalom áttekintése is szükséges az optimális, betegre szabott döntéshez.

The effect of physical exercise on arterial stiffness parameters in young sportsmen

OBJECTIVE

This study aimed to determine the effect of single-bout exercise on aortic stiffness parameters in young basketball players.

METHOD AND RESULTS

A total of 108 young male subjects (mean age 14.2 ± 3.4 years) were enrolled into the study. Simultaneous measure- ment of aortic pulse wave velocity (PWVao) and augmentation index (Alxao) were performed with the oscillometric, occlusive device. Echocardiographic parameters of left ventricular systolic and diastolic function at rest were also measured in sportsmen. We did not find significant differences of resting PWVao in comparison with young sportsmen (S) and age-matched healthy volunteers (V): 5.82 ± 0.14 m/s vs 5.83 ± 0.12 m/s for S and V groups, respectively. The values of PWVao measured after dynamic exercise, isometric exercise, and rest were 8.0 ± 0.5 m/s, 5.86 ± 0.1 m/s and 5.82 ± 0.1 m/s, respectively. We confirmed that values after dynamic exercise are significantly different from those after isometric exercise (P < 0.01) and those after rest (P < 0.01). The Alxao values exhibited a considerable, but statistically non-significant, decrease during dynamic exercise in the three groups (11.7 ± 7% vs 3.8 ± 3% vs- 0.9 ± 0.9% for groups 1, 2, and 3, respectively).

CONCLUSION

We applied a feasible, clinically useful method which allowed us to measure changes in aortic PWV and Alx during acute, single-bout exercise on the basketball court in young sportsmen.

Comparison of arterial stiffness parameters in patients with coronary artery disease and diabetes mellitus using Arteriograph

Recently an expert consensus document advised to standardize user procedures and a new cut-off value for carotid-femoral pulse wave velocity in daily practice. Our aim was to observe aortic pulse wave velocity (PWVao) and augmentation index (AIXao) in two high cardiovascular risk groups: patients with verified coronary artery disease (CAD) or with type 2 diabetes mellitus (T2DM). We also aimed to determine the cut-off values for PWVao, AIXao in CAD and T2DM patients using oscillometric device (Arteriograph). We investigated 186 CAD and 152 T2DM patients. PWVao and AIXao increased significantly in the CAD group compared to the age-, gender-, blood pressure-, and heart rate-matched control group (10.2+/-2.3 vs. 9.3+/-1.5 m/s; p<0.001 and 34.9+/-14.6 vs. 31.9+/-12.8 %; p<0.05, respectively). When compared to the apparently healthy control subjects, T2DM patients had significantly elevated PWVao (9.7+/-1.7 vs. 9.3+/-1.5 m/s; p<0.05, respectively), however the AIXao did not differ significantly. The ROC-curves of CAD and healthy control subjects explored cut-off values of 10.2 m/s for PWVao and 33.23 % for AIXao. Our data provide supporting evidence about impaired arterial stiffness parameters in CAD and T2DM. Our findings encourage the implementation of arterial stiffness measurements by oscillometric method in daily clinical routine.