Case series of catheter-based arrhythmia ablation in 13 pregnant women

BACKGROUND

Catheter ablation is a rarely used procedure to treat arrhythmias during pregnancy.

HYPOTHESIS

In the case of maternal arrhythmia during pregnancy, zero-fluoroscopic catheter ablation is preferable to medical treatment.

METHODS

Between April 2014 and September 2021, we examined the demographic data, procedural parameters, and fetal and maternal outcomes in pregnant women undergoing ablation at the Gottsegen National Cardiovascular Center and University of Pécs Medical School, Heart Institute.

RESULTS

Fourteen procedures (14 electrophysiological studies [EPS], 13 ablations) performed on 13 pregnant women (age 30.3 ± 5.2 years, primipara n = 6) were studied. During EPS, 12 patients had inducible arrhythmias. Atrial tachycardia was confirmed in three, atrioventricular re-entry tachycardia via manifest accessory pathway (AP) in three, and via concealed AP in one case. Atrioventricular nodal re-entry tachycardia was confirmed in three and sustained monomorphic ventricular tachycardia in two cases. Eleven radiofrequency ablation (84.6%) and two cryoablation (15.4%) were performed. The electroanatomical mapping system was used in all cases. Transseptal puncture was performed in two cases (15.4%) due to left lateral APs. The mean procedure time was 76.0±33.0 minutes. All procedures were performed without fluoroscopy. No complications occurred. During the follow-up, arrhythmia-free survival was achieved in all cases, but in two patients, we used antiarrhythmic drugs (AADs) to achieve it. APGAR score was within the normal range in all cases [median (interquartile range), 9.0/10.0 (9.0-10.0/9.3-10.0)].

CONCLUSIONS

Zero-fluoroscopic catheter ablation was an effective and safe treatment option for our 13 pregnant patients. Catheter ablation may have less side effects on fetal development than the use of AADs during pregnancy.

3D MRI bal pitvari hegtérkép által vezérelt anatómiai pulmonalis véna reizoláció

Összefoglaló. Egy 58 éves hypertoniás nőbetegünk esetét ismertetjük, aki erős szubjektív panaszokat okozó, gyakori, dokumentált pitvarfibrillációs paroxizmusok miatt korábban két alkalommal pulmonalis véna izoláción esett át, de palpitációérzései továbbra sem szűntek. Feltételezve a pulmonalis véna rekonnekciót, a tartós ritmuszavar-mentesség elérését célozva a tervezett harmadik pulmonalis véna izoláció előtt 3D MRI bal pitvari késői kontraszthalmozásos képalkotást végeztünk. A felvételeken először a vékony bal pitvarfal pontos endocardialis és epicardialis feszínét határoztuk meg manuálisan, majd a fali kontraszthalmozás transmuralitasának megfelelő színkódolást végeztünk. Az így nyert bal pitvari színkódolt felszíni rekonstrukció három dimenzióban jelenítette meg a bal pitvarfalban lévő heges területek elhelyezkedését. A felvételeket a tervezett harmadik beavatkozás során beolvasva az elektroanatómiai rendszerbe, a megjelenített antralis hegfolytonossági hiányok területében végeztünk szelektíven ablatiókat, és teljes izolációt értünk el mind a négy vénában. A szövődménymentes beavatkozás után a beteg tartósan panaszmentessé vált. Esetünk az első olyan hazai ismételt pulmonalis véna izoláció, amelynek során a korábbi ablatiós hegek folytonossági hiányait 3D MRI-hegtérkép alkalmazásával láthatóvá tettük, és az innovatív módszerrel feldolgozott képek irányították az ablatiót, ily módon szüntetve meg a hegfolytonossági hiányokat. Orv Hetil. 2022; 163(19): 767–772.

Summary. We present the case of a 58-year-old woman, suffering from high blood pressure, who presented with documented frequently occurring paroxysmal atrial fibrillation attacks. She underwent two prior pulmonary vein isolations, but her palpitations did not cease. We aimed to achieve a long period free of symptoms, and a 3D MRI late enhancement scar map of the left atrium was obtained before the planned third pulmonary vein isolation procedure to visualize the assumed pulmonary vein reconnection sites. First, the endocardial and epicardial contours of the thin left atrial wall were manually determined on the images, then color-coding was added based on the trasmurality of contrast enhancement in the wall. The reconstructed 3D color-coded left atrial surface revealed the localization of left atrial antral wall scars. These images were integrated into the electroanatomical mapping system and ablation was carried out selectively on the spots showing gaps in the antral scar. Isolation was achieved in all four veins without any complications. The patient has become symptom-free for years now. The reconstructed left atrial 3D MRI images gained in an innovative process visualized the gaps in the previous ablation lines and these images were integrated to guide the first gap-closure redo pulmonary vein isolation procedure in Hungary. Orv Hetil. 2022; 163(19): 767–772.

Successful termination of ventricular arrhythmias with implantable cardioverter defibrillator in a patient with myotonic dystrophy

Összefoglaló. A dystrophia myotonica (DM) multiszisztémás, autoszomális domináns módon öröklődő, többségében felnőttkori izombetegség, melynek incidenciája 1 : 8000. A betegség kapcsán fellépő izomszöveti degeneráció a harántcsíkolt izomszövet átépülése mellett a szívizomszövetet is érinti, ami fontos oki szerepet játszik az érintett betegek csökkent várható élettartamában. A DM-ben szenvedők halálozásának közel egyharmadáért a cardiovascularis okok tehetők felelőssé. Esetriportunkban egy 52 éves, korábban kritikus bradycardia és I. fokú atrioventricularis blokk miatt pacemakerimplantáción átesett, DM-mel diagnosztizált nőbeteg kardiológiai utánkövetését mutatjuk be. A hirtelen szívhalál rizikóstratifikációja céljából elvégzett invazív elektrofiziológiai vizsgálat során kamrafibrilláció lépett fel, így a korábban implantált pacemakerelektródák mellé sokkelektróda került beültetésre, a pacemakerkészüléket implantálható kardioverter-defibrillátorra (ICD) cseréltük. Az 1 éves ICD-kontrollvizsgálat során azt találtuk, hogy a beültetés óta 22, tartós kamrai tachycardiával járó epizód lépett fel, melyek közül a készülék valamennyit sikeresen terminálta. Az eset bemutatásával szeretnénk rámutatni arra, hogy a magas cardiovascularis rizikócsoportba tartozó DM-betegek azonosítása kiemelkedő fontosságú lehet a hirtelen szívhalál megelőzése érdekében. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1856-1858. Summary. Myotonic dystrophy (DM) is one of the most frequent adulthood diseases of the skeletal muscles, which develops multisystemic features and shows autosomal dominant trait. In DM, tissue degeneration affects not only the skeletal, but the cardiac muscle, too. In one third of the patients, the cause of death is of cardiac origin. We report on our patient's case, who was diagnosed with DM at the age of 52, in whom episodes of critical bradycardia with first-degree atrioventricular block was detected, resulting in a pacemaker implantation. Invasive cardiac electrophysiological study was performed, during which ventricular fibrillation was registered. A shock electrode was added to the previously implanted pacemaker, enabling defibrillation in case of detection of a sustained ventricular arrhythmia. During the 1-year follow-up, 22 episodes of sustained ventricular tachycardia were identified, with the device successfully terminating the malignant arrhythmias. Our case shows that electrophysiological study and the succeeding implantation of an implantable cardiac defibrillator is highly important in identifying and terminating ventricular arrhythmias in high-risk DM patients. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1856-1858.